A romániai ellenzék vezető szerepét kívánja betölteni Crin Antonescu, akit a hétvégén újraválasztottak a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöki posztjára, és aki a kormányon lévő Demokrata Liberális Párttal (PD-L) szemben nemcsak a majdani hatalomért, hanem a politikai paletta jobboldali térfelének a meghódításért is harcot hirdetett.
Az újraválasztott Antonescu meghirdette ambiciózus elképzelését, amely szerint a PNL-nek a következő választásokon 30 százalékos támogatottságot kell elérnie. A PNL a 2004-es parlamenti választásokon az akkori Demokrata Párttal (PD) választási szövetséget hozott létre Igazság és Igazságosság (D.A.) néven, ez a szövetség jutott hatalomra. A demokrata Traian Basescu akkor államfőként a liberális Calin Popescu Tariceanura bízta a kormányzást, amelybe bevonták a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) is.
Csakhogy Tariceanu és Basescu között rövid időn belül kiéleződtek az ellentétek, amelyek átterjedtek a két kormányzó pártra is, így a demokraták kiléptek az akkori koalícióból, a liberálisok maradtak csak benn az RMDSZ-szel. A PNL-ből kiszakadt egy szárny, amely mindig is Basescu és demokratái felé húzott, be is olvadt e pártba, ebből lett később a Demokrata Liberális Párt (PD-L).
Tariceanu liberálisai így a magyarok szervezetével egészen a 2008-as választásokig kisebbségben kormányoztak, két erős ellenzéki erővel - a PD-L-lel és a Szociáldemokrata Párttal (PSD) - küzdve. Az említett választásokon a PD-L és a PSD csaknem egyenlő - mintegy 32-33 százalékos - eredménnyel végzett az élen. Emiatt hetekig úgy tűnt, hogy a mérleg nyelve - vagyis a "királycsináló" - a liberális párt lesz. Csakhogy a két győztes akkor nagykoalíciót hozott létre, a PNL és az RMDSZ ellenzékben maradt. Tavaly ősszel azonban a szociáldemokraták összerúgták a port a PD-L-lel, és kiváltak a kormányból.
Crin Antonescu - nagy tervei vannak a jövőt illetően
A tavaly novemberi-decemberi államelnök-választásokra a három ellenzéki erő - PNL, RMDSZ, PSD - összefogott, megegyezve abban, hogy Klaus Johannis nagyszebeni polgármestert fogják a jövendő kormány élére juttatni, ha sikerül legyőzni a második mandátumáért induló Traian Basescut. Ez utóbbival szemben mindhárom ellenzéki párt saját jelöltet indított. Mircea Geoana a szociáldemokraták, Crin Antonescu a liberálisok, Kelemen Hunor pedig az RMDSZ jelöltje volt. A második fordulóba Geoana jutott be Basescuval együtt, ez utóbbi lett a befutó a PD-L jelöltjeként.
Ennek eredményeként Basescu az őt támogató PD-L elnökét, Emil Bocot bízta meg kormányalakítással, a korábbi ellenzéki koalíció három tagja pedig háromféle irányban haladt tovább. Az RMDSZ koalícióra lépett a demokrata-liberálisokkal, a PSD legutóbbi kongresszusán "fejcserét" hajtott végre, Victor Pontát választva meg a párt élére Geoana helyett.
Crin Antonescut azonban a PNL most megerősítette posztján, annyira, hogy a politikus a korábbinál is nagyobb hatalomra tett szert. A régi-új pártvezérnek sikerült keresztülvinnie a kongresszuson a "listás" szavazást, vagyis saját csapattal együtt, "csomagban" jelöltette magát. Így gyakorlatilag megszabadult legerősebb pártbeli ellenfeleitől, például Tariceanutól, Ludovic Orbantól és Teodor Melescanutól.
Miközben a szociáldemokrata párt új vezetője a baloldali értékek visszahozását hirdette meg, a liberális párt vezére a jobboldali szféra meghódításáért száll harcba, amelynek legfőbb képviselőjeként egyelőre a basescui PD-L tekinti magát. Ennek szellemében Antonescu számára a jövőben egyformán vetélytárs lesz a PD-L és a PSD. Csakhogy az utóbbi időben az eltérő értékrendet valló szociáldemokraták és liberálisok soraiból egyre több honatya hagyta el pártját, és csatlakozott a függetlenek csoportjához, amely Basescu és a PD-L politikáját támogatja. Ponta és Antonescu számára tehát az elszivárgás megállítása jelenti egyelőre a legsürgősebb feladatot.